Áttörés jöhet idén az agráriumban az agrárminiszter szerint

Uniós összevetésben a magyar mezőgazdaság termelékenysége az össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, a területi termelékenységet jelző mutató szerint a hetedik legnagyobb növekedést érte el az elmúlt másfél évtizedben. A feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 72 százalékra nőtt.

A vidékfejlesztési programból tavaly csaknem 585 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. Ezt az összeget túlnyomórészt a kiemelkedően magas, 80 százalékos költségvetési társfinanszírozás biztosította. A legnagyobb rész, több mint 264 milliárd forint az agrárberuházási felhívásokhoz kapcsolódott, míg forráslehívás az állattartó telepek megújításánál, élelmiszeripari üzemek fejlesztésénél, precíziós gazdálkodásnál és vízgazdálkodási projekteknél volt a legmagasabb.

A jelenlegi agrártámogatási ciklusban 2024-ben és 2025 első két hónapjában 32 pályázati felhívás jelent meg mintegy 1260 milliárd forint összeggel. Különösen népszerű volt a feldolgozó üzemek fejlesztésére, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírás. Az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás, az állattartás, a kertészet pályázataira a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1778 milliárd forint támogatási igény érkezett.

Az idén 40 felhívás jelenhet meg, és összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre. A 2024-es egységes kérelmekre február közepéig 27 jogcímen 151 ezer főnek 500 milliárd forintot fizettek ki. A végkifizetéseket márciustól ütemezetten fogja az államkincstár teljesíteni, még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz.

Nagy István megjegyezte, hogy uniós részről érzékelhető az agrárpolitika megváltoztatásának igénye, egyes kulcselemeinek alárendelése költségvetési és bővítéspolitikai céloknak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy le kelljen mondani a területalapú támogatásokról, mert ez a forrás létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából.

Az EU mezőgazdaságának versenyképesnek, válságállónak, fenntarthatónak, gazdaközpontúnak és tudásalapúnak kell lennie, a zöld intézkedések arányait pedig úgy kell megállapítani, hogy ne hátráltassák a termelést, és a környezeti fenntarthatóság mellett biztonságos, jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. Az EU agrárminisztereinek üzenete világos, az új támogatási rendszernek gazdabarátnak, vagyis sokkal egyszerűbbnek kell lennie.

A miniszter a kihívások közül kiemelte a klímaváltozás hatásait, ennek megoldása érdekében szakmán belüli párbeszédet sürgetett. Az alkalmazkodáson múlik sok gazdálkodó megélhetése és a mezőgazdaság jövője a Kárpát-medencében, ezért a következő időszakban különösen fontos lesz a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése.