Brüsszelben tartott konferenciát a Magyar Külügyi Intézet a hosszú távú uniós költségvetés alternatíváiról
2025. december 13., 11:39
Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéhez (MFF) kapcsolódó alternatív megközelítésekről rendezett konferenciát Brüsszelben a Magyar Külügyi Intézet (MKI).
A hétéves költségvetésről szóló viták felerősödésével egy időben tartott rendezvényre közgazdászokat, demográfusokat, valamint szakpolitikai elemzőket hívtak meg, hogy értékeljék az Európai Bizottság nyáron bemutatott javaslatát, valamint bemutassák a reális és a szuverenitást megtartó lehetőségeket. Stefán Csaba, az MKI kutatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a bizottság új javaslata "radikálisan eltér" az eddigi többéves keretektől. A tervezet jelentősen megemelné a teljes költségvetés nagyságát, mivel a koronavírus-járvány időszakában bevezetett források értékét is beépítenék a következő ciklusba. A bizottság szerint így már mintegy 2000 milliárd eurós keretről beszélünk.
A kutató szerint több tagállam, köztük Magyarország számára is problémát jelent, hogy a javaslat megszüntetné a közös agrárpolitikát (KAP) mint önálló költségvetési kategóriát, és egy szélesebb nemzeti és regionális partnerségi programba integrálná. Stefán Csaba úgy vélte: ez növeli a centralizációt, több végrehajtói hatalmat ad a bizottságnak, és csökkenti az átláthatóságot.
Hozzátette: a javaslat tartalmaz egy 400 milliárd eurós válságkezelő alapot is, amelyhez a bizottság szükség esetén újabb hitelfelvételeket ösztönözne a tagállamok részéről.
Az MKI által készített dokumentum "nem ellen-MFF", hanem egy szemléletváltást javasol, amely közelebb állna Jacques Delors egykori bizottsági elnök eredeti koncepciójához, és erősebben érvényesítené a szubszidiaritást és a tagállami szuverenitást. A kutató szerint a szemléletváltás része lenne az is, hogy bizonyos kérdések - például a jogállamisági vizsgálatok - kevésbé legyenek a bizottság politikai befolyása alatt. Példaként említette, hogy a jogállamisági jelentések kidolgozásában nagyobb szerepet kaphatna az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács.
Gazdasági javaslataik között szerepel, hogy az uniós versenyképesség javítását nem elsősorban termelékenységnöveléssel, hanem a munkaerő rendelkezésre állásának bővítésével célszerű támogatni. Az MKI dokumentuma elsősorban szakmai párbeszédet kíván ösztönözni Brüsszelben.












