Javultak a hazai élelmiszer-gazdaság kilátásai

Az MBH AgrárTrend Index - a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának negyedévente közzétett elemzése - szerint az élelmiszer-infláció őszre 10 százalék körülire mérséklődött, így abban bíznak, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett a bolti termékek iránti kereslet is javulni fog. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még elmarad a megszokottól.

A bank elemzése szerint 2024 átmeneti év lesz az agráriumban. Egy év nem elég a kilábalásra, a részben az orosz-ukrán háború miatt sérült ellátási láncok 2025-re állhatnak helyre, addigra tovább erősödhetnek a reálbérek, és érdemben növekedhet a fogyasztás is. A tavalyi nagy aszály után idén összességében kedvező volt az időjárás a szántóföldi ágazatok számára. Ezek helyzetét azonban nagyban befolyásolják az alacsony értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség.

Idén a kukorica lehet talán az egyetlen jól jövedelmező kultúra, annak ellenére is, hogy a 2022-es szárazság nyomán 2023-ban sokkal kisebb területen vetették. Emiatt az össztermés a historikus átlagtól jóval elmaradó 5,6 millió tonnára zsugorodott, a termésátlag azonban hektáronként 8 tonna felett alakult, ami legutóbb 2019-2020-ban volt ilyen magas.

A búzatermésnek csak 20 százaléka lett malmi minőségű, szemben a megszokott 50-60 százalékkal. Ezáltal alacsonyabb az a mennyiség, amelyet a malomipar, a tésztagyártás fel tud használni. Bár az élelmiszer-feldolgozók mind a hazai, mind az exportértékesítésben csökkenést tapasztalhatnak, az állattartók és -tenyésztők mégis nyertesei lehetnek a jövedelem-átrendeződésnek rövid és középtávon is.

Az állattartók és -tenyésztők helyzetéről az MBH Bank elemzői megjegyezték, hogy az elmúlt 10-15 évben nehezített pályán kellett hatékonyan működniük, ami a szereplők jelentős részének sikerült is. Megtanultak hatékonyan termelni, ezáltal kedvező viszonyok mellett nagyobb profit keletkezik náluk.