Nagy István: 2030-ra dobogós helyre kerülhet Európában a magyar agrárium

Az élelmiszeripar termelési volumene 2010 és 2024 közt majdnem 40 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés kibocsátása a mezőgazdaságon belül az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arányt érte el tavaly 40 százalékkal. Az agrárfejlesztések összértéke csak tavaly majdnem elérte a 670 milliárd forintot, ami körülbelül a kétszerese a 2010-esnek - sorolta a tárcavezető.

Nagy István szerint a gazdák nyitottak a fejlesztésekre, pályázati igényeik rendre meghaladják a meghirdetett keretet. Ennek köszönhetően a kivitel a vártnál gyorsabban nő, egyenlege már most sincs messze a 2030-ra kitűzött 15 milliárd eurótól, így Magyarország töltheti be azt a hiány, ami más EU-tagállamokban a mezőgazdaság leépítése miatt keletkezik.

Ezt a lehetőséget ki kell használni akkor is, ha kihívások nehezítik a termelést, mint idén is, bár az aratás ennek ellenére is sikeres volt, a terméseredmények jobbak voltak a várakozásoknál, a belföldi ellátás mellett a kivitel is biztosított, még kukoricából is jut legalább 1 millió tonna külföldre. Az aszálykárral sújtott területek nagysága a 2022-es nagy szárazsághoz képest a harmadára csökkent, az eltárolt vízmennyiség 1,5 milliárd köbméterrel nőtt, a legkorszerűbb vízgazdálkodás pedig kétszer nagyobb területet fed le - ismertette.

Az agrárminiszter a fejlesztésektől, támogatásoktól és a kockázatok mérséklésétől a vidék népességmegtartó erejének növelését reméli. Annak a több mint 3100 milliárd forint vidékfejlesztési forrásnak, amely ebben a ciklusban rendelkezésre áll, csaknem a fele gazdaságfejlesztést finanszíroz, munkát és új lehetőségeket teremtve országszerte. A kormány minden támogatást a lehető leghamarabb fizet ki, ebben az uniós tagállamok sorában is a leggyorsabbak közé tartozik.